⁰²⁹Legyél a zeném. Énekelj nekem.
ugye megbocsátják, ha zárójelekkel élek?
Ady
ridegség.
kellemetlen téli fagy,
s köztünk levegő a hang.
érted meghalnék.
érted élnék.
már a lepedőt is csak félig húzom fel,
a másik felével takarózom;
az olyan, mintha itt lennél.
⁰¹⁵A szívem szilánkjaiban lépkedsz. Mielőtt összeragasztom, még egyszer lépj bele. Érezd a fájdalmamat.
fekete szívünk
tele szenvedéllyel
édes, vaníliás whiskey íze lopódzik a nyelvemen;
ez a te ízed.
kísérted az érzékszerveimet.
a szemeim téged látnak,
kezeim az üveget tapintják,
orrom vaníliát érez,
a számban pedig csak te vagy.
maradj még.
- Ady Endre
önző vagyok.
akkor is
akarlak.