𝙼𝚒𝚔𝚑𝚊𝚒𝚕 𝙱𝚞𝚕𝚐𝚊𝚔𝚘𝚟, 𝚃𝚑𝚎 𝙼𝚊𝚜𝚝𝚎𝚛 𝚊𝚗𝚍 𝙼𝚊𝚛𝚐𝚊𝚛𝚒𝚝𝚊 (𝟷𝟿𝟸𝟾-𝟷𝟿𝟺𝟶)
“Sosem tudtam felidézni, hogyan történt. Emlékszem arra, mikor még úgy gondoltam, hogy minden rendben és emlékszem a dühre. Hogy mi volt köztük? Azt nem tudom, de évek és évek…”
Alexander Levin: egy (nem) szociopata naplójából
Milyen szép kapcsolat
Együtt vannak, és egyik sem boldog
Lily Midwinter - Árnyképek
egy tónál ketten,
gémek a léken.
nyár a térben
édes az élet.
20 fok télen,
nyaralunk keleten.
emberek a büfében,
mézpálinka ízérzete.
olvadt emlékek egyvelege;
a légbuborékok kegyelete.
téged kedvellek: elevenen.
a hideg napfény eredete
és a cseresznyefa levele.
a közös gondolatok kerete
a fagyott halak teteme.
Nem mondok senkinek újat azzal a szóval, hogy "túlgondolás". Sokan hajlamosak vagyunk rá akármilyen ok nélkül. Néha pedig olyan dolgokat is túlgondolunk, amiken egyáltalán nem kéne pörögni, hisz biztos pontok az életükben. Többnyire. Vagyis ezt hisszük. Néha csak vagyok és azon tűnődöm mi lenne, ha te nem lennél az életem része. Olyankor minden elhomályosodik. Olyan, mintha egy másik dimenzióban lennék, ahol én, én vagyok. Csak épp nélküled... És ezen a helyen, ebben a dimenzióban... Nagyon, nagyon, de nagyon szomorú vagyok.
idő-paradoxon
az idő sebeket gyógyít be.
az idő sebeket képez.
ócska színjátékok,
mit sem érő bókok,
forróságot éreztető csókok.
⁰²⁵Hallottam a szíved dübörgését. Nem szerettél.
⁰³⁴Kicsit sok lett a "szeretlek" és a "hiányzol".
”Zokog - s szép szárán könny csorog,
Mint halhatatlan gyöngysorok.„
- Edgar Allan Poe
Skarlátban úszik elém a kép, melyen te vagy rajt (és én).