Kalap úr és A Tudatlan őz
Kalap úr és a Tudatlan őz
Nádi Boginak
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl ahol a kurtafarkú malac túr a Kerekerdő közepén volt egy tisztás. Annak a tisztásnak a szélén élt Kalap uraság, a hatalmas pöfeteg gomba. Szép időben mindig szeretett kihúzódni a napsütötte fűre, az óriás bükkfa alól ahol élt. Ott aztán órákig pöffeszkedett és mutogatta fűnek-fának és minden élőnek, hogy ő milyen nagy. Kalap urat igen gorombának ismerték a Kerekerdő lakói, soha nem volt egy jó szava az arra ténfergőknek, ezért el is kerülték őt és a bükkfáját mindig.
Pedig nem mogorva volt ő, csak egy pöfeteg. Volt néhány állat aki nem ismerte őt, mint Nyiff-Nyiff Mókus, aki nagyon jámbor és szorgos volt, mint általában a mókusok. Nyiff-Nyiff éppen makkot gyűjtögetett egy hatalmas bükkfán, amikor néhányat véletlenül leejtett. De jajj! Ez alatt a bükkfa alatt lakott Kalap úr, akinek már hallatszott is a goromba válasza: - Vigyázz! Agyonütsz! Hogy lehet egy mókus ilyen kétbalkezes?! - kiáltotta Kalap úr vöröslő fejjel, vagyis kalappal - Kotródj innen amíg szépen mondom, mert megkeserülöd, ha még egy makkot rám ejtesz. Nézd, még be is horpadtam! Nyiff-Nyiff szólni sem tudott, annyira megijedt a kiabáló gombától. El is szaladt rémületében. Kalap uraság ezután zsörtölődve, paprikapirosan folytatta a napozást. Amikor valaki felmérgesítette, akkor akár napokig is megmaradt a vöröslő szín a kalapján. Pedig milyen büszke volt arra, hogy ő hófehér! A kora délutáni órákban arra vette útját is a Tudálékos nyúl is, aki minden nap sétált egyet ebéd után. Nagyon is jól ismerte Kalap urat és gorombaságát, de mindig reménykedett benne, hogy ha jószándékkal közeledik hozzá, egyszer megenyhül. Mikor odaért az óriás bükkfához, meglátta Kalap uraságot a napon. Nagyon vörös volt. Gondolta itt az alaklom: - Szép napot Kalap uraság! - szólt oda neki a Tudálékos Nyúl - Ha nem vigyáz le fog égni a szép fehér kalapja, már rettentő piros! Én az Ön helyében sokkal óvatosabb lennék. Kalap Úr erre csak még mérgesebb és vörösebb lett: - Te akarsz kioktatni a kalapom színéről? Hogyne lennék vörös, ha nem hagynak nekem egy perc nyugtot sem! Hagyj békén és eredj a magad dolgára! - kiáltott rá Kalap uraság, mire a Tudálékos Nyúl inkább szomorúan eloldalgott. Később arra járt egy kedves őz. Nem is vette észre Kalap urat, mindig nagyon elvarászolt volt. Épp mikor egy lepkét kergetett eltakarta Kalap úr elől a napot, aki erre csak még mérgesebb lett. - Hogy mered eltakarni előlem a Napot, te tudatlan őz?! Már egy perc nyugalmam sem lehet a bükkfám alatt? Látod, miattad még vörösebb lettem! - Ne haragudj csak egy lepkét kergettem... - motyogta a tudatlan őz. - És én tényleg a Tudatlan őz vagyok. Te milyen gomba vagy? - Én egy pöfeteg vagyok, nem látod, és hagyj az unalmas kérdéseiddel? - rikácsolta Kalap úr. - A pöfetegek mindig ilyen vörösek? -kérdezgette tovább a Tudatlan őz. - Nem! A pöfetegek szép fehérek! -válaszolta már-már izzó vörösen Kalap úr. - És mi ez az óriási horpadás a kalapodon? - Óriási?! Az a mókus! - kiáltott egy utolsót az óriás pöfeteg, de nem szólt többet, mert felrobbant mérgében. A tudatlan őz nagyon elszomorodott, hogy Kalap úr felrobbant. De később a bölcs öreg bagolytól megtudta, hogy Kalap úr mindig is várta, hogy valaki annyira felmérgesítse, hogy felrobbanhasson és a spórái messze-messze szállhassanak, keresztül a tisztáson, át az erdőn a messzeségbe, hogy valahol leszállva megszülethessenek belőle a kis pöfeteg gombák. Így Kalap uraság gyermekei azóta is gorombán pöffeszkednek más tisztásokon. Persze csak addig, amíg arra nem jár egy tudatlan őz. vége
More Posts from Gilicze and Others
Giovanni Rotunda Palatino az alkimista
A múzeumok éjszakáján voltunk a budai Arany Sas patikamúzeumban, ha tehetitek látogassatok el oda, mert annak ellenére, hogy milyen kicsi, nagyon jó dolgok vannak ott. Az egyik teremben be van rendezve egy egész szobányi alkimista labor, ami annyira tetszett, hogy meg akartam rajzolni de arra gondoltam, hogy először szükség lenne bele egy alkimistára is. Így született meg Giovanni Rotunda Palatino, az itáliai vendégtudós a magyar királyi udvarban. Persze lehet, hogy nem ő a legjobb alkimista, de nagyon szereti amit csinál.
Giovanni Rotunda Palatino the alchemist
There is a Pharmacy museum called Arany Sas (The Golden Eagle) in the castle district of Budapest, what I visited last week. There is a fully furnished alchemist laboratory inside, what I liked a lot so I wanted to draw it. But then I tought it needs an alchemist first who practice alchemy there. He is Giovanni Rotunda Palatino the Italian alchemist, now a guest scientist in the court of the king of Hungary. Maybe he isn’t the best, but he likes what he do.
A Városmajori Jézus szíve plébániatemplom épületegyüttese. A modern részek tervezője ugyanúgy Árkay Aladár, csak a kettő között eltelt 10 év.
I couldn't restrain myself of drawing the whole Church complex of Városmajor, Budapest. Both the old and the modern part were designed by the same architect, Aladár Árkay, but with 10 years difference.
Ma még 30% kedvezménnyel előrendelhető az Állatkerti Böngésző. A könyvet Molnár Rebekával együtt rajzoltuk, hamarosan megjelenik a Naphegy Kiadónál! Mi már nagyon várjuk, hogy végre élőben láthassuk.
Link a kiadó oldalához: https://www.kossuth.hu/konyv/5591/allatkerti-bongeszo
Illusztrációk a Bild grillkönyvéhez
Tavasszal jelent meg a PIPER és a Das Bild kiadásában a Du grillst es doch auch!: Das BILD-Grillbuch című grill szakácskönyv, amihez én készítettem a vonalas illusztrációkat. Jó volt megint ételeket rajzolni, ez már a harmadik ilyen projektem volt A boldog hentes felesége és a Magyar Vöröskereszt Filléres szakácskönyve után. A projekt lebonyolítását Michael Gottscheck végezte a frankfurti kentbannerbrown stúdióban.
Illustrations for The Bild’s grillbook
Du grillst es doch auch!: Das BILD-Grillbuch is a grill cookbook that was published recently by the German publisher PIPER and The Bild. I had the opportunity to make illustrations for the book, almost 70 of them. It was a great fun to make line-art food and animal illustrations again, after the Happy Butcher’s Wife and the Hungarian Red Cross: Low-cost Cookbook. Thank you to Michael Gottscheck (kentbannerbrown Frankfurt) for the comission!
Űrkutatási évfordulók
Az űrkutatás évfordulóiról és mérföldköveiről adott ki kisívet a Magyar Posta nemrég. A tervpályázatra engem is meghívtak, amin nagy örömmel vettem részt, mert mióta kiskoromban az Ég és Föld című könyvet (Kiss István tök jó illusztrációival) lapozgattam, imádom az űrkutatást. A pályázat egyik fontos eleme volt, hogy az ifjúság számára is érthető és szerethető bélyegeket tervezzünk. A kisíven négy eseményt kellett bélyegpárokban és egyet ívszélen megjeleníteni. A pályázaton, nem engem választottak, de azért elkészítettem az első napi bélyegzőt és a boríték tervet is.
Space exploration anniversaries
The Hungarian Post invited me to a competition, to design a miniature sheet about space exploraiton anniversaries and milestones in 2015. The original idea of the Post was that each pair of stamps should represent a major event about space exploration, and one extra should appear in the edge. This was my submission.
The drawing process of a building for a new map project that I'm working on.
Nagyon jó használatban látni a holdas-végtelenjeles-napos jelet amit terveztem. A képen az As Above 8 So Below gyűrűje látható.
It's so good to see the moon-infinity-sun stamp I designed on this marvelous ring by Azalea Lee. More fine things here: As Above 8 So Below
-
gilicze liked this · 15 years ago -
csepella liked this · 15 years ago -
tuetyi liked this · 15 years ago -
nadibogi liked this · 15 years ago -
juhaszmarton liked this · 15 years ago -
gilicze reblogged this · 15 years ago
Hello, I'm Gergő Gilicze, an illustrator and graphic designer from Hungary
242 posts